Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2012. Február 07. 07:25, kedd | Belföld
Forrás: mno.hu/MTI

Orbán: Jön az elrugaszkodás éve

Orbán: Jön az elrugaszkodás éve

Tizennegyedik országértékelő beszédét tartja meg Orbán Viktor miniszterelnök a Millenárison. A kormányfő 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit.

Orbán Viktor az idén is elfogadta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérését, és február 7-én évértékelő beszédet mond a Millenárison. A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit, ez lesz Orbán Viktor tizennegyedik értékelője.

Orbán Viktor először akkori kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban, ahol történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, és csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt, gazdasági növekedést jósolt. Orbán hagyományteremtő beszédében, amelyet a Magyar Televízió egyenes adásban közvetített, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot. Az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi országértékelőkben is többször előkerült.

A következő évben, 2000-ben hangzott el Orbán Viktor országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a „három szoba, három gyerek, négy kerék”, amely szinte szállóigévé vált. Következő, 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte, és arról is beszélt, hogy „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”. A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésében az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta a pártelnök. „A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba” – fogalmazott.

„Ismét kisebbek lettünk”

A választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején a Fidesz elnöke úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. A 2004-es beszédet a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában mondta el Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.

„Ismét kisebbek lettünk” – ez volt az egyik fontos mondata a 2005-ben a Körcsarnokban tartott országértékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban vidéki városokban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt. Az esemény megváltozott koreográfiájaként a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket.

A kormányoldal trükkjei

2006-ban, a választások évében a budapesti Syma csarnokban tartott országértékelőjében Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is. A pártelnök 2007 februárjában a Millenárison az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót hirdette meg, valamint a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.

A 2008-as országértékelőben a közelgő népszavazás volt a fő téma; a Fidesz elnöke a Syma csarnokban arról beszélt, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, és március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján. Új irány, Magyarország, új irány, magyarok! – ezt a jelszót hirdette meg a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

A legfontosabb nemzeti ügy

2010. februárban, a választások előtt néhány héttel – ismét a Millenárison – Orbán Viktor évértékelő beszédében közölte, hogy ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte meg. 2010-ben a Facebook közösségi portálra a pártelnök kérésére több száz javaslat érkezett a „rajongóktól” az országértékeléssel kapcsolatban.

Tavalyi beszédében – ugyancsak a Millenárison – Orbán Viktor 2011-et a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte. Szólt az – akkor még készülő – új alkotmányról is, közölve: az új alaptörvény lezárja a múltat. Ahogyan 2010-ben, tavaly is várt javaslatokat beszédéhez a kormányfő a Facebookon. Felhívására több mint 2700 hozzászólás érkezett.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld

David Pressman bejelentette távozását

A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.

2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld

Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását

Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.

2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld

Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez

Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen