Hírek
2011. Augusztus 25. 07:23, csütörtök |
Belföld
Forrás: OrientPress
Küzdenek az építőiparban a közbetartozások ellen
Kötelezővé vált a „Fedezetkezelő” közreműködése 2010. április 1-jétől az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződéseknél.
Tekintettel arra, hogy a kivitelezések többsége banki finanszírozás segítségével jön létre, a fedezetkezelő intézménye érinti a kapcsolódó projektfinanszírozási hitelszerződéseket is. A bankok kockázatminimalizálási lehetőségeit és a fedezetkezelői intézmény kapcsán felmerülő banki többletfeladatokat az intézmény bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda pénzügyi-jogi szakértője, Dr. Erdős Gábor elemzi.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet1 bevezette a „Fedezetkezelő” intézményét az építőipari körbetartozások megszüntetésének céljával. A módosítás lényege, hogy az építtető már a munkálatok megkezdése előtt elhelyezi a kivitelezés ellenértékének megfelelő fedezetet a Fedezetkezelőnél, és a Fedezetkezelő ezen összegből fizeti ki később az építési műszaki ellenőr által leigazolt fővállalkozói számlákat.
Tekintettel arra, hogy az új intézmény bevezetése módosítja az építtető és a fővállalkozó közötti jogviszonyt, illetve a fővállalkozó számára fizetendő vállalkozói díj kifizetésének módját és ütemezését, szükségessé vált a projektfinanszírozási hitelszerződések több szempontból történő áttekintése is.
A kormányrendelet alapján az építtetői fedezetkezelői feladatokat – az építtető és a kivitelező fővállalkozó választása szerint – a Magyar Államkincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató láthatja el. Tekintettel arra, hogy a hazai bankok egyben fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatók is, bármely bank végezheti ezt a tevékenységet, azonban annak megkezdéséhez a bankoknak rendelkezniük kell a kormányrendelet által előírt technikai háttérrel és a tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentációval is. A PSZÁF tájékoztatása szerint a hazai bankok többsége egyelőre nem végez építtetői fedezetkezelői tevékenységet, és jelenleg csak egyetlen nem banki pénzforgalmi szolgáltató alakult kifejezetten fedezetkezelői céllal.
A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt a Fedezetkezelő számára bizonyítani kell, hogy az építtető megfelelő forrással rendelkezik az építési munkálatok finanszírozására. A projektfinanszírozás keretében megvalósuló beruházások esetén a fedezet meglétét a kormányrendelet szerint „visszavonhatatlan folyósítást biztosító hitel- vagy kölcsönösszeg” rendelkezésre állásával lehet igazolni.
A projektfinanszírozások során korábban az a gyakorlat alakult ki, hogy a finanszírozó bankok a már teljesített munkák vagy a már kiállított vállalkozói számlák ún. utólagos finanszírozását biztosították.
„A fedezetkezelő intézménye ezt a gyakorlatot változtatja meg azzal, hogy az építtető az egyes kivitelezési szakaszok munkálatainak ellenértékét ezentúl az adott szakasz megkezdéséig köteles a Fedezetkezelő rendelkezésére bocsátani, azaz a bankoknak a fővállalkozói díj következő részletének kifizetéséhez szükséges hitelösszeget már az adott szakasz megkezdése előtt rendelkezésre kell bocsátaniuk a fedezetkezelői számlára.” – vázolta az egyik legfőbb változást Dr. Erdős Gábor, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda pénzügyi-jogi szakértője.
A fedezetkezelői számla felett kizárólag a Fedezetkezelő jogosult rendelkezni, és – a megfelelő fővállalkozói teljesítést igazoló műszaki szakértői jelentés esetén – köteles a fővállalkozó számára a vállalkozói díjat kifizetni. Így a fedezetkezelői számlára utalt pénz kikerül a finanszírozó bank és az építtető rendelkezése alól, és ezen összegek akkor sem kerülhetnek visszautalásra, amennyiben például a hitelszerződésben meghatározott szerződésszegési esemény bekövetkezik, és a hitelszerződést felmondják.
„Tekintettel arra, hogy a hitelező bankok számára annál kisebb a plusz kockázat, minél kisebb összeg van egy időben a fedezetkezelői számlán, ezért számukra előnyös lehet, ha az építkezés minél több, kisebb összegű ütemben valósul meg. További kockázatcsökkentő megoldást jelenthet, ha a fedezetkezelői számlán az építkezés elején csak egy, a mindenkori következő ütemnek megfelelő fedezet kerül elhelyezésre – akár a hitelhez szükséges önerőből, akár a finanszírozás keretében – viszont az adott ütemek finanszírozása nem az elhelyezett összegből, hanem a korábban megszokott utólagos finanszírozással történik.” – tette hozzá Dr. Erdős Gábor.
Fedezetkezelő közreműködése esetén kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni. A hitelkeretből lehívott és a fedezetkezelői számlán elhelyezett összeg akkor utalható tovább a fővállalkozónak, ha az adott összegekről az építési műszaki ellenőr átadta a Fedezetkezelő részére a teljesítési igazolást.
A piaci szokások szerint eddig a bank az építtető műszaki ellenőre mellett saját ellenőrt is megbízott, amelynek költségeit az építtető állta. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet egy – a teljesítésigazolásokat kiadó – építési műszaki ellenőr megbízását kötelezően előírja, költséghatékony megoldás lehet, ha az építtető a kötelezően előírt műszaki ellenőrt a banknak megfelelő ellenőrök köréből választja. Amennyiben a műszaki ellenőr kiválasztása nem így történik, és a banknak és az építtetőnek külön műszaki ellenőre lesz, akkor a banknak érdekében áll az, hogy a fedezetkezelői számlán elhelyezett összeg kiutalását önállóan jóváhagyó építtető által megbízott műszaki ellenőr munkája felett bizonyos ellenőrzési vagy tájékoztatási jogokat kapjon.
A projektfinanszírozások során korábban kialakult biztosítéki rendszert is érinti a fedezetkezelő intézménye. A fővállalkozó által az építtető számára nyújtott teljesítési biztosítékok (pl. visszatartás vagy teljesítési bankgarancia) nem képezhetik a finanszírozás biztosítékát, mivel ezeket a Fedezetkezelő rendelkezésére kell bocsátani, aki az építési szerződésben meghatározott szerződésszegés esetén az építési szerződésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel ezeket.
„Banki szempontból azonban megfontolandó az építtetőnek a kivitelezés lezárásakor, a fedezetkezelői szerződésből eredő követeléseinek a bank számára történő engedményezése, illetve különböző banki jogosultságok beépítése a fedezetkezelői szerződésbe.” – mondta Dr. Erdős Gábor.
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:49, péntek | Belföld
Nagy Márton: külső tényezők húzzák vissza a magyar gazdaságot
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől függő szektorok teljesítménye pozitív, a magyar gazdaságot külső tényezők, elsősorban a német járműipar visszaesése miatt érik sokkok
2024. November 01. 07:46, péntek | Belföld
Orbán Viktor: Magyarország egy konzervatív sziget az európai liberális óceánban
Magyarország az Európai Unió (EU) számos más tagállamával szemben nem engedte be az idegen kultúrához tartozó embereket, családbarát politikát folytat és egy konzervatív sziget az európai \"liberális óceánban\"
2024. Október 31. 07:59, csütörtök | Belföld
Közgazdász: a német gazdaság gyengélkedése jelentős mértékben fogta vissza a magyar ipari termelést
2024. Október 31. 07:58, csütörtök | Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is!
A honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban kért mindenkit, csatlakozzon a kezdeményezéséhez: temetőben járva gyújtsanak gyertyát katonaelődeink emlékhelyénél is.