Új szakaszba lépett a vállalatok fenntarthatósági gondolkodása: a K&H fenntarthatósági index szerint miközben a cégek továbbra is aktívan alkalmaznak fenntarthatósági intézkedéseket, egyre többen kivárnak a hosszabb távú stratégiai döntések terén. A K&H fenntarthatósági index 2026 első félévében 36 ponton állt, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelent az előző félévhez képest.

Az összkép mögött ugyanakkor jelentős átrendeződés figyelhető meg. Míg az aktivitás alindex 34-ről 38 pontra emelkedett, addig a stratégia alindex 28 pontra csökkent, ami a kutatás eddigi legalacsonyabb értéke. Az attitűd alindex szintén történelmi mélypontra, 62 pontra süllyedt, ami arra utal, hogy a vállalatok egyre kevésbé tekintenek a fenntarthatóságra stratégiai vagy üzletfejlesztési lehetőségként.

„A kutatás eredményei nem azt mutatják, hogy a vállalatok hátat fordítanának a fenntarthatóságnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy a korábbi évek értékalapú és jövőorientált megközelítését egyre inkább felváltja a gyakorlatias szemlélet. A cégek elsősorban azokra a lépésekre koncentrálnak, amelyek gyorsan megvalósíthatók, jól mérhetők és közvetlen működési előnyöket vagy költségmegtakarítást eredményeznek. A vállalatok ma már nem elsősorban jövőképként, hanem működési kérdésként tekintenek a fenntarthatóságra. Miközben sok vállalat kivár a hosszabb távú stratégiai döntésekkel, egyre több cég közvetlenül is megtapasztalja a fenntarthatósági kockázatok üzleti hatásait, legyen szó energiaköltségekről, ellátási láncokról vagy a klímaváltozás fizikai következményeiről. A stratégiai és szemléleti mutatók csökkenése ugyanakkor arra utal, hogy a fenntarthatóság üzleti jelentőségének újradefiniálása zajlik a vállalati szektorban” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A szemléletváltás több mutatóban is megjelenik. A kutatás szerint minden vizsgált területen visszaesett azok aránya, akik jelentős üzleti lehetőséget látnak a fenntarthatósági alkalmazkodásban. A hosszú távú profitabilitás javulásában például már csak a cégek 22 százaléka lát komoly potenciált.

A fenntarthatósági szempontok szerepe a beruházási döntésekben jelentősen csökkent: egy évvel ezelőtt a vállalatok 24 százaléka tartotta ezeket fontos vagy nagyon fontos tényezőnek, ma már csak 18 százalékuk.

A háttérben több, a vállalati döntéshozatalt befolyásoló folyamat is állhat. Az Európai Unió Omnibusz-csomagja jelentősen szűkítette a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalatok körét, miközben világszerte a versenyképességi és geopolitikai szempontok kerültek előtérbe. Ez sok vállalatnál kiváró magatartást eredményezhetett.

A fenntarthatóságtól való távolságtartást jelzi az is, hogy a vállalatok mindössze 38 százaléka érzi magát érintettnek a karbonsemlegességi törekvések szempontjából, miközben fél évvel korábban még 46 százalékuk nyilatkozott így.

A vállalatok környezetét az elmúlt időszakban jelentős gazdasági és szabályozási bizonytalanság jellemezte, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokan óvatosabban viszonyulnak a hosszabb távú fenntarthatósági vállalásokhoz.

A stratégiai mutatók gyengülése mellett ugyanakkor a napi működéshez kapcsolódó fenntarthatósági aktivitás továbbra is erős. A vállalatok 97 százaléka alkalmaz szelektív hulladékgyűjtést, 92 százaléka csökkenti a papírfelhasználást, 77 százalékuk energiatakarékosabb eszközöket használ, míg 74 százalékuk tett lépéseket energiafelhasználása mérséklésére. A könnyen megvalósítható és gyors megtérülést hozó intézkedések ugyanakkor jóval népszerűbbek, mint az összetettebb megoldások: minősített zöld energiát jelenleg a cégek mindössze 2 százaléka vásárol, karbonkreditet pedig csupán 3 százalékuk használ.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a fenntarthatósági teljesítményben továbbra is a legnagyobb vállalatok járnak az élen, ugyanakkor a közepes méretű cégek felzárkóznak hozzájuk. Különösen figyelemre méltó a mezőgazdasági vállalkozások eredménye: fenntarthatósági indexük 44 pontra emelkedett, ami a szektor eddigi legmagasabb értéke. A jelenség mögött az állhat, hogy a klímaváltozás fizikai kockázatai ebben az ágazatban már közvetlenül is érzékelhetők. Az aszályos időszakok és a szélsőséges időjárási események egyre több vállalat számára jelentenek kézzelfogható üzleti kihívást, ami erősítheti a fenntarthatósági szempontok gyakorlati jelentőségét.

A K&H fenntarthatósági index eredményei alapján a vállalati fenntarthatóság nem visszaszorulóban van, hanem átalakulóban: a cégek egyre inkább a közvetlen üzleti előnyöket hozó megoldásokra koncentrálnak, miközben a hosszabb távú stratégiai döntések terén kivárás figyelhető meg.

a módszertanról
A K&H 2022. óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. Az 51 kérdésből álló kérdéssorból összesen 5 kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott számtani átlagából képezik az összesített K&H fenntarthatósági indexet. A legutóbbi adatgyűjtésre 2026. április 29. – május 19. között került sor. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.