Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. A kamatfelár az eredeti kamatfelár, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 2 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződésnél pedig a 7 százalékot. (Ha az eredeti induló kamat referencia-kamatlábhoz kötött, akkor a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamatfelár az eredeti kamatfelár, vagy ha a pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatfelár-kedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamatfelár).
A javaslat szerint az érintett szerződések a felek akaratától függetlenül és minden további jogcselekmény nélkül, automatikusan módosulnának.
A törvényjavaslat a hatálybalépésekor még fennálló szerződéseken kívül az olyan – a pénzügyi intézmény által felmondott, de általa késedelmes követelésként még nyilvántartott, értékvesztésként még el nem számolt – tartozásokra is kiterjed, amelyeknél a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az ott meghatározott tartozásokat a pénzügyi intézménynek forintra kell váltania a törvényjavaslatban meghatározott árfolyamon.
A törvényjavaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodásának megfelelően tartalmazza az átváltás árfolyamát.
A törvényjavaslat úgy javasolja megállapítani az árfolyamra vonatkozó szabályt, hogy olyan alternatívát állít fel, amely alapján a 2014. június 16. (a Kúria vonatkozó döntésének időpontja) és 2014. november 7. között a hiteladósok számára kedvezőbb árfolyam lehessen az átváltás alapja. Az árfolyam az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamokat veszi figyelembe.
A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.
Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfék-szabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni, vagyis ha a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni. Mentesülhet az a hiteles is, akinek szerződése 2015. december 31-ig lejár, illetve az, akinél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot.
Akik devizahitelben szeretnének maradni, a szerződés forintra történő átváltást tartalmazó módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követően kezdeményezhetik ezt a pénzügyi intézménynél, miután tudomást szereztek arról, hogy forintra történő átváltás esetén milyen törlesztőrészletet kellene fizetniük. Harminc nap áll rendelkezésükre arra, hogy átgondolják, melyik megoldás lenne előnyösebb számukra - olvasható a javaslatban.
A korábbi fogyasztói kölcsönszerződés felmondása esetére a pénzügyi intézmény nem számolhat fel semmiféle díjat, költséget vagy jutalékot, és az új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is mentes az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj megfizetésétől. A jogalkotó szeretné lehetővé tenni, hogy a szerződésmódosítással kapcsolatban a pénzügyi intézmények között verseny alakuljon ki a felár megállapítása tekintetében, és így a fogyasztók a törvényjavaslat szerinti kamatplafonnál alacsonyabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződéssel válthassák ki korábbi fogyasztói kölcsönszerződésüket.
A törvényjavaslat rögzíti azokat az eseteket is - ilyen például ha az új jelzálogkölcsön szerződés forint alapú -, amikor az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.
A pénzügyi intézményeknek az elszámolás közlésével együtt, tértivevényes levélben kell értesíteniük a forintosításról az ügyfeleket.
Tekintettel arra, hogy a forintosítás árfolyama már a törvényjavaslat kihirdetésekor rögzített, ezért az árfolyamkockázatok mielőbbi lehetséges csökkentse érdekében a törvényjavaslat már 2015. január 1-jét követően esedékes törlesztőrészletek számítására is ezen árfolyamok alkalmazását rendeli el.
A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, míg módosuló fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések 2015. február elsejétől lennének hatályosak.