- hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO hétfőn közzétett jelentésében.

A szervezet szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása serkentené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, segítene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

"Gyakran gondolkodom azon, hogyan engedhetjük meg, hogy élelmiszert dobjunk ki, amikor naponta továbbra is 820 millió ember éhezik a világban" - fogalmazott Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.

A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból keletkezik, hogy a boltok vagy a fogyasztók kidobják.

A FAO 2011-ben úgy becsülte, hogy a világon előállított élelmiszer mintegy egyharmada vész el vagy kerül a szemétbe évente, a most kiadott jelentés azonban arról árulkodik, hogy ez "nagyon durva" becslés volt.

A római központú szervezet a jelentésében azt ígérte, hogy az élelmiszer-veszteség meghatározását követően, egy későbbi fázisban azt is közzéteszi, hogy mekkora az élelmiszer-hulladék mértéke. Hozzátették, hogy a probléma megoldása nagyon nehéz.

A jelentés hangsúlyozta: miközben elég világos és indokolt célkitűzés az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése, ennek elérése nem egyszerű, és teljes megszűntetése talán nem is reális. Példaként azt hozták fel, hogy a műanyag csomagolás segít megőrizni az ételek frissességét, ugyanakkor a műanyag használata a környezetszennyezés miatt nem kívánatos.

"Néha van értelme a műanyag használatának, de ez mindig a helyzettől függ. Meg kell találni az egyensúlyt" - magyarázta Andre Cattaneo, a FAO szakértője.