A sikeres átírás után azonban nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma, az új és a régi tudás egymás mellett létezik - állapították meg magyar kutatók.

Az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatásának eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg csütörtökön.

Mint az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportjának MTI-hez eljuttatott közleményében írják, automatizmusaink, szokásaink annyira az életünk részei, hogy gyakran észre sem vesszük őket, így a meglévő automatikus készségeket, szokásokat nagyon nehéz átírni.

"Vért izzadunk, amikor angolul beszélve próbáljuk helyesbíteni magyar akcentusunkat, vagy amikor a rosszul megtanult nyelvtani formát próbáljuk helyreigazítani. A sportban szintén megfigyelhetjük, hogy mennyire nehéz megszabadulni a korábban rosszul elsajátított mozdulattól. De társas és érzelmi helyzetekben is nap mint nap megfigyelhetjük a jelenséget. (...) Az addikciók is ide sorolhatóak: a jó érzés, hogy rágyújtunk egy cigarettára vagy szivarra, és az ezzel járó rituálé mélyen belénk vésődhet. Vajon felül lehet írni beidegződéseinket?" - erre kereste a választ Németh Dezső egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője kollégáival.

Annak ellenére, hogy az automatizmus létezésével tisztában van a tudomány, a jelenség természettudományos vizsgálatára eddig csak korlátozottan álltak rendelkezésre módszerek. E tekintetben hozott újat a kutatócsoport, amikor kifejlesztett egy módszert, melynek segítségével természettudományos módszerekkel vizsgálhatóak a végbemenő idegrendszeri és pszichológiai folyamatok. Kutatásuk célja az volt, hogy feltárják, milyen faktorok határozzák meg a szokás jellegű viselkedést és annak megváltoztatását, milyen idegrendszeri és pszichológiai folyamatok zajlanak a háttérben - olvasható a közleményben.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy akkor is át tudjuk írni viselkedésünket, ha erre explicit instrukciót nem kapunk. Ha például valaki külföldre költözik, el tudja sajátítatni a helyi akcentust akár tanár nélkül is. Természetesen az explicit instrukció segíti az áthuzalozást, de nem feltétlenül szükséges hozzá.

A kutatás azt is megállapította, hogy a sikeres átírás után nem tűnik el a korábban megtanult viselkedésforma. Az új és a régi tudás egymás mellett, párhuzamosan létezik, igaz, a régi már nehezebben érhető el.

A kutatócsoport által kidolgozott módszer segítségével számos agykutatás célozhatja meg sikeresen az áthuzalozás kérdését, ezáltal új terápiás és fejlesztő módszerek születhetnek, melyek segíthetnek az embereknek kitörni a szokások börtönéből.